A teremtés, az őstörténet a Biblia legismertebb és legfontosabb lapjaihoz tartozik. Választ keres a világ, az ember és a népek eredetére. Amikor a kezdetet vizsgálja, egyúttal világértelmezést is nyújt, amelyben feltárja az ember helyzetét a világban. Meghatározza Isten és a világ, Isten és az ember, az ember és a világ, az ember és ember, s végül a népek egymáshoz való viszonyát. A Genesis könyve mindezt Izraelnek a teremtő és egyben üdvözítő Istenbe vetett hite fényében mutatja be.
A szerző az őstörténet magyarázatában a bibliai szöveg sajátosságainak bemutatására és teológiai tanítására helyezte a hangsúlyt, a végső kánoni forma alapján. Kiemelt figyelmet fordított a szöveg értelmezésének problémáira, minthogy a hívő ember számára komoly nehézségeket jelent az őstörténet leírásában érvényesülő korabeli világkép egyeztetése korunk tudományos ismereteivel. Bővebben ismerteti az Izraelt körülvevő ókori világ, elsősorban Mezopotámia irodalmi emlékeit, hogy lássuk, mennyiben számolhatunk ezeknek a Genesis könyvének első fejezeteire gyakorolt hatásával.
