"Tény, hogy a XX. században lezárult a régi székely öltözet mindennapos használata. A meglévő anyag azokkal fog eltűnni, akik még a féltve őrzött ruhadarabjaikban temettetik el magukat." - olvashatjuk Haáz Sándor megállapítását arról a népviseletről, amelynek tanulmányozását hellyel-közzel több évtizedig folytatta. Ez a fejlődés kikerülhetetlen velejárója - gondolhatnánk. Erre a sorsra jutott a nyugat-európai népek hagyományos viselete - akik előttünk járnak a polgárosodás útján-már régen, vigasztalhatjuk magunkat Felemásan városiasodé világunkban is nosztalgiával gondolhatunk a régi ábrázolások, fényképek népviseletben dolgozó, vásárban nézelődő, vagy ünnepi viseletben templomba siető alakjaira. Mi megmásíthatatlanul utolsó tanúi vagyunk a székelyharisnyás máréfalvi vásárosnak. A népviselet mára "ferencjóska" utolsó, még életben levő katonáinak a mindennapi ruházata, a fiatalabb korosztályok számára jobbára már csak a vallásos vagy családi ünnepek ritkán viselt jelmeze. Lehet, hogy ez a "fejlődés" (mennyire nem szeretem ezt az agyonkoptatott szót) útja, de mégis szomorú minden szín, minden egyedi kifakulása, feloldódása a nagy szürkeségben, amely kelet-európai létünkre oly jellemző volt(?) a jobb- és baloldali diktatúrák szorításában. Udvarhelyszéken a kiegyezés után meginduló polgárosodás folyamatát az impériumváltás, a világháborúk fékezték, majd a szovjet típusú szocializmus akadályozta meg....
Tartalom:
Zepeczaner Jenő: A múzeumalapító Haáz Ferenc Rezső (bevezető tanulmány) 5
Egy székely falu öltözete (megj. Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves Jubileumára. Szerk.: Csutak Vilmos. Sepsiszentgyörgy 1929. és Haáz F. Rezső - Haáz Sándor Erdélyi viseletek. /Budapest 1993/14-24.) 16
Leányaitik nemzeti viselete (Pásztortűz. 1932.10-11. és Haáz F. Rezső - Haáz Sándor Erdélyi viseletek. /Budapest 1993/ 6-13.) 25
A székely ványoló (megj.: A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának
Értesítője. XXffl. 1931.2.55-62.) 33
Az udvarhelyszéki székely szekér (megj.: A magyar Nemzeti Múzeum
Néprajzi Tárának Értesítője. XXIV. 1932.10-19.) . .39
A lakodalmi prémes (vagy perémes). Társszerző: Siklódi Pál (megj.: A Magyar
Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának Értesítője. XXIV. 1932.118-119.) 47
A húsvéti tojásról (Kézirat) 49
A székely népművészetről (megj.: Székely Közélet VI. 1923. március 4., 11., 18., 25) 50
A székelység néprajzáról (Kézirat) 54
Udvarhelyszéki népművészet (Kézirat) 56
Háziipari törekvések a Székelyföldön (Kézirat) 62
A háziipar és népművészet (Kézirat) 68
Jó ízlésről (Kézirat) 72
A jó ízlés otthonunkban (Kézirat) 74
# festészet újabb irányairól (megj.: A Székelyudvarhelyi Reform. Kollégium Értesítője az 1910-1911-ik Iskolai Évről. Szerk.: Szabó András Igazgató H. Székelyudvarhely. 1911.5-11.) 80
Hogyan nézzünk egy festményt? (Kézirat) 83
Az egyetemes művészi nevelésről (Kézirat) 86
A gyermek ösztönszerű rajzolása (Kézirat) 90
A kollégium néprajzi gyűjteménye (megj.: Ifjú Erdély. XIII. 1935. április. 145-146.) 91
A református felekezeti tanárok helyzete, igényei és kilátásai (Kézirat) 94
Múzeumi Füzetek
ÍRÁSOK HAÁZ FERENC REZSŐRŐL
Szabó András: Üdvözlő beszéd (megj.: A Székelyudvarhelyi Reform. Kollégium
Értesítője az 1910-1911-ik Iskolai évről. Szerk.: Szabó András Igazgató H.
Székelyudvarhely. 1911.18-19.) 100
Tátray Barnabás: Udvarhelyi levél (megj.: Magyar Lapok. 1939. július 26.) 101
Méhes György: Udvarhelyi kincskereső (megj.: Utunk. 1958. szeptember 25.) 102
Molnár István: A népművészet szerelmese volt (megj.: Hargita. 1968. augusztus 3.) 104
Török László: A népművészet szolgálatában (megj.: Új Élet. 1983.22. sz.) 105
dr. Kós Károly: Haáz Rezső idézése (megj.: Utunk. 1983. november 11.
és rövidített szövege: Hargita. 1983. október 2. Elhivatott népszolgálat címmel) 106
Balassa Iván: Száz éve született Haáz Ferenc Rezsó (megj. Ethnographia
XCV. 1984.2.231-232) 109
Falvay Károly: Festők vallomása a magyar néptáncról
(megj.: Táncművészet 1985.4.29.) 110
Somosdi Veress Károly: A múzeumalapító (megj.: Művelődés. 1983.12.25-26.) 111
