"Vizuális ünnep", "tollmámor" - ilyen és hasonló elragadtatott kifejezéseket olvashatunk a tollművészetről. S ez nem véletlen, hiszen az indián tollművészek ugyancsak értenek ahhoz, hogy káprázatos "díszeket" alkossanak színpompás trópusi tollakból. Amazónia nemcsak a hatalmas őserdők, mérhetetlen folyamok világa - egyúttal tarka tollazatú madaraknak is otthona. Évezredeken át hajlékot adott, és részben ad manapság is az indián törzseknek, amelyek az erdőből kihasított ültetvényeiken mariokát, édesburgonyát és más gumós növényeket, valamint kukoricát és egy sor gyümölcsöt művelnek. A húsra azonban mindig szükség volt, nem véletlen, hogy a földművelés mellett mindig szerepet játszott a vadászat is, amelynek az íjon-nyílon kívül fontos eszköze volt a fúvócső. Az indiánok vadásznak tapírra, vaddisznóra, őzre, majmokra, különféle rágcsálókra és természetesen számtalan madárra. Ezeket azonban nem mindig húsukért ejtik el, hanem tollazatuk miatt.
A törzsi művészetben számos példa bizonyítja, hogy meghatározott anyagok miként befolyásolják műfajok, stílusok kialakulását. Ha az afrikai művészetről beszélünk, elsősorban fából faragott maszkok és szobrok jutnak eszünkbe, az ősi perui népek művészetében pedig az agyag uralmára gondolunk. Az amazóniai indián viszont a tollat tekinti a művészi kifejezés elsőrendű alapanyagának.
A romantikus regények és a belőlük sarjadt vadnyugati filmek által kialakított indiánkép középpontjában a nagy tollkoronát viselő (lovon száguldó, tomahaw-kal hadonászó, skalpoló stb.) alak áll. Függetlenül attól, hogy az egész kép hamis, és ráadásul nem Észak-Amerika tekinthető a tollművészet jellemző vidékének, sokkal inkább a dél-amerikai Amazónia (ide értve Brazílián kívül északi szomszédainak őserdőkkel borított vidékeit is), a világ egyik leggazdagabb madárvilágával.
A hatalmas tollkoronát az indiánok rítusaik során viselik, de a fejükön kívül minden testrészükre jut megfelelő "dísz": Ribeiro szerint a brazíliai indiánok - fejkoronától bokadíszig - harminchat tollékszerfélét viselnek. Ezért is beszélnek "vizuális ünnepről" a tollművészet kapcsán - bár az esztétikain kívül egy sor más funkciója is van.
