A nagy délszláv író kiváló ismerője a "régi szép idők" monarchiájának, és társadalmi drámáiban, elbeszéléseiben egyaránt maró gúnnyal rántja le a leplet az uralkodó társadalmi rétegről. Mintegy nagyító üveg alatt vonul el az olvasó szeme előtt a kisvárosi "jobb körök" minden egyes képviselője: dáridózó, műveletlen katonatisztek, keringők forgatagában céltalanul sodródó léha szépasszonyok, gimnazisták, akiket gyötör a reménytelen szerelem, álszent jótevők, lámpalázzal küzdő színésznő, s paraszt szüleit szégyellő, előkelő házassága révén a társaságba befogadott magasrangú hivatalnok.
Ez a társaság, amelynek minden tettét a pénz, rang, hatalomvágy sugallja, pár emberöltővel előbb a mélyből indult el, s rablott pénze segítségével a monarchiában elérte a társadalmi ranglétra legmagasabb fokait. Rövid ideig tartó tündöklés után szükségszerűen eljutnak mind a szakadék szélére, s a tizennyolcas összeomlás végleg lesodorja őket a horvát élet színpadáról.
