Jász Dezső (1897–1981), erdélyi magyar szerkesztő, író, dandárparancsnok, hadtörténész, a magyar kommunista mozgalom első nagy nemzedékéhez tartozik, a magyar kommunista újságírás úttörője, publicistaként és hivatásos katonaként egyaránt internacionalista célokért küzdött. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt részt vett a 101. vörös gyalogezred szervezésében, az északi hadjáratban, Kassa visszafoglalásában, az utolsó tiszai áttörésben. A proletárdiktatúra leverése után emigrációba kényszerült.
Emigrációs pályáján előbb Ausztriában, Németországban, Svájcban és Hollandiában töltött be párttisztségeket. A spanyol polgárháborúban a köztársasági hadsereg dandárparancsnoka, illetve hadműveleti főnöke, majd a francia ellenállási mozgalom egységparancsnoka. A második világháború után Berlinben letelepedve számos német, francia és spanyol nyelven, majd Budapesten magyarul megjelent munka szerzője.
Jász Dezső: Tanácsmagyarországtól a Pireneusokig tartalma:
A Vörös Hadsereg katonája
Harc a Hernád mentén
Új kezdet
Hispániában
A harcban nem szabad megállni
Fekete-fehér fotókkal illusztrált.
