Sós Endre műve a weimari köztársaság rettenetes vergődésének és példa nélkül álló öngyilkosságának tükrében ad választ napjainknak arra a minduntalan felmerülő kérdésére: mi a különbség a formai demokrácia és a lényegi demokrácia között? A formalisztikus weimari demokrácia ugyanis eltűrte, hogy a fasiszta törekvések a demokrácia eszközeivel üssék agyon a demokráciát.
A munkáspártok véres testvérharca, a polgárháború szörnyű jelenségei, a pénz és az erkölcsök inflációja: mind-mind elénk tárul ebből a nagyjelentőségű könyvből. Rendkívül érdekesek a műben található arcképek is. Sós Endre finom portrét rajzol Liebknecht-ről, Rosa Luxemburgról, Kurt Eisner-ről, Leviné-ről, Ebert-ről, Stresemann-ról, Noske-ról, Brüning-ről és másokról.
