Nagyvárad társadalmi és gazdasági napilap. A város második napilapjaként indult 1870 júliusában, Hügel Ottó kiadásában, Báttaszéki Lajos ügyvéd szerkesztésében. Laptársától, az 1867-ben indult Bihartól eltérően, amely az akkor még ellenzéki politikát folytató balközépet támogató vármegyei ellenzékre támaszkodott, főként a városi olvasókat igyekezett megnyerni. "A politika határozott és tökéletes kizárásával" induló lap egyik programcikkének megfelelően "magasabb, nemesebb feladatának törekedend megfelelni, mely nemcsak abból áll, hogy az olvasónak pikáns adomát, friss újságot szolgáltasson, hanem [...] a társadalmi intézmények figyelemmel kísérésében összpontosul" (1871. ápr. 1.). Későbbi szerkesztőjének, Rácz Mihálynak sikerült az egész akkori helyi értelmiséget a ~ köré tömörítenie, így találkozunk Lukács Béla, Gyalokay Antal, Bevilaqua Rudolf, Ábrányi Kornél, Ember György, Sólyom Fekete Ferenc, Hlatky Endre, Rádl Ödön, Várady Zsigmond nevével.
A balközép (Tisza Kálmán pártja) 1876-os kormányra kerülését követően, három évvel később a ~ is alárendeli magát az új kormánypárt irányvonalának, bár bizonyos függetlenséget megőriz, és továbbra is megtartja "városi" jellegét. 1890-ben Láng József nyomdász lesz a lap tulajdonosa és Hegyesi Márton a főszerkesztője, majd 1891-93 között Iványi Ödön, 1893-98 között Fehér Dezső, 1898-1918 között Sas Ede.
1934–1940-ig Szabadság címen jelent meg. 1941. február 1-jétől ismét Nagyvárad, 1944. július 17-től az Új Nagyvárad címet vett fel, ezen a címen szűnt meg 1944. október 4-én.
