Jászai Mari emlékiratai. Sajtó alá rendezte Lehel István. Rajzokkal ellátta Haranghy Jenő. / 20% Akció

Részlet "1925 május 12. Csoda-e, ha az életem csodának tartom? Nem csoda-e az én életem folyása? Tízéves koromban kerültem ki a szülői házból, egy kis szoknyában és mezítláb. A kenyerem úgy kerestem meg, hogy ujjaim, füleim lefagytak a hajnali hólapátolásban. Éjjel pedig a patkányok rágták le a hajam a levegőtlen kuckómban. És mégis átküzdöttem magam, fölfelé, mindig fölfelé, a világosság felé. A fénynek egy szikrája benne égett a lelkemben és ez vezetett. És mentem előre, az első betűtől kezdve egyedül! Senki sohasem segített, sohasem buzdított.