Jelen mű szerzője akkoriban kezdett érdeklődni a reneszánsz története iránt, amikor 1926-ban a Sorbonne-on megvédte Francesco Guicciardini firenzei történész működésével foglalkozó bölcsészdoktori értekezését. Iasiban tartott egyetemi előadásai lehetővé tették, hogy folytonosan bővítse kutatásainak területét, s hogy 1941-ben monográfiát jelentessen meg Reneszánsz és reformáció címmel. azóta más problémák kötötték le, kiváltképp román történelmi kérdések. Ezzel a művével visszatér kedvelt tárgyához, amelytől - ha időközben más témák foglalták is le - teljesen sohasem pártolt el.
